Turisztikai és Közhasznú Adatbázis - Makó és térsége

Séta a belvárosban

 

A város főtere Széchenyi tér Szeged, Arad, Hódmezővásárhely felőli utak találkozásánál jött létre.

A férfiak vasárnaponként fekete ünneplő ruhában gyűltek össze, és szeszes ital fogyasztása nélkül beszélték meg az ország sorsát, de a maguk gondját is.

Valamikor politikai nagygyűlések színtere is volt, de döntő mégis az, hogy a heti háromszori piacnak, az évi öt kirakodó vásárnak adott helyet.fatyol mihaly.jpg

korona.jpgItt található az egykori Korona Szálló ( Széchenyi t.10) Makó legszebb eklektikus épülete. Épült 1855-ben Koczka Ferdinánd tervei alapján, vendégfogadónak. A Korona kétszáz éven át együtt alakult,épült a várossal. 1905-ben átépítették, szállodával bővítették. A Korona díszterme nemcsak vigalmaknak adott helyet, gyakran tartottak itt irodalmi rendezvényeket.

A sarkon áll Fátyol Mihály cigányprímás szobra. 1945-1979-ig muzsikált a Koronában zenekarával a jeles prímás.

 

Ma az emeleti részen konferencia központ van a földszinten étterem kávézó, söröző található.

A Korona előtti téren az első világháborús emlékmű Pásztor János hódmezővásárhelyi szobrász alkotása. 1929. szeptember 29-én avatták fel. Az első világháborúban elesett makói hősök emlékére állították. Fenn ősmagyar vitéz támogatja a sebesült katonát.

A Korona dél-keleti részén az étterem előtt van a hagymavirág szökőkút.

 szokokut.jpg            hagymaviragszokokut.jpg                                         

 Itt lehet parkolni, és kezdődhet a belvárosi séta.

varoshaza.JPGÉrdemes megnézni a Városházát,(Széchenyi tér 22) eredetileg Csanád megye székháza volt. A város monumentális középülete 1780-ban Vertics József földmérő tervei szerint épült klasszicista stílusban. 1839-ben Giba Antal tervei alapján építették át a mai formájára. A város közéletének fontos színtere volt az épület. A nemzet csalogánya, Hollósy Kornélia 1879-től Lonovics József főispán hitveseként a ház lakója volt. Az előcsarnokban van a Városház Galéria, amely kiállításoknak ad helyet.

A városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, Kallós Ede vásárhelyi szobrász készítette. A szobrot 1905. szeptember 24-én avatták föl. A városban nagy volt a Kossuth kultusz közadakozásból készült el a szobor.

 

A városházával szembeni sarkon áll az egykori Makói Takarékpénztár székháza a makói historizmus legszebb világi épülete.

A Városházától tovább sétálva a Megyeház utcán eljutunk a József Attila Múzeumhoz.(Megyeház u.4.)telefon:62/213-540 

A monoton homlokzat Varga Imre épületplasztikája töri meg.

A református ó temető egykori kopjafái kapnak itt új tartalmat. A népélet tárgyait humanizálva az emberi munkát - a hagymakertész robotos életét - is érzékelteti. 

Munkába indulás (talicskakerék), a munkavégzés (vízimalom meghajtó gerendelye), a termelés betakarítása (szüretelősajtár), a dolgos nap vége (lebukó nap, feljövő hold) A kopjafák az idő múlását érzékeltetik. Az egyikre föl van vésve : rövid az élet.

muzeum.jpg2008-ban nyílt az új állandó kiállítás Küzdelmes Évszázadok” címmel.

Makó város története az újjátelepüléstől a rendszerváltásig 1699-1989.skanzen.jpg

Állandó kiállítás emlékezik Galamb Józsefre egy eredeti FORD -T modell autó bemutatásával.

A múzeumhoz tartozik a skanzen. Itt megtekinthető a makói hagymás ház, eredeti berendezéssel. Asztalosműhely, eredeti szerszámokkal és mintakönyvekkel a 20.sz. elejéről.

 Bognárműhely eredeti szerszámokkal a 20.sz. elejéről. Szánkótalpas gabonakasok-és hombárok a 19.és 20.sz. elejéről.

A múzeum mellett a Kazinczy utcában található az Espersit-ház irodalmi múzeum (1898 eklektikus).(Kazinczy u.6.) A ház Espersit János ügyvéd révén a város, sőt a vidék legnevezetesebb művészi központja volt A kiállítás bemutatja a József Attilát támogató, 48-as szemléletű baráti kört. Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését, valamint József Attila költői indulását.

A három kiállítás megtekinthető: felnőttek 400.- Ft gyermek-nyugdíjas 200.-Ft belépővel.

A múzeumtól visszasétálunk a főtérre. A csipkeházak előtti szoborparkban elsőnek a város nagy fia,

Pulitzer József újságíró fejedelem (1847-1911) portréja. Kiss Jenő makói szobrász alkotása.

1847-ben született Makón.17 évesen kivándorolt Amerikába sajtó birodalmat épített. Őróla nevezték el a Pulitzer-díjat. Amit a világ legjobb újságíróinak ítélnek oda. Az alkotás kicsinyített és sorszámozott mását évente Makó Város Önkormányzata és a magyar Újságírók Országos Szövetsége által alapított „Pulitzer Szülővárosa”-díj átadásakor fiatal újságíró jelöltek kapják.

Pulitzer József St. Louisban van eltemetve.

Egy ismerőse azt mondta: Arannyal fizetett, de zsarnoki erővel tartott fogva mindenkit.” 

Návay Tamás szoborportréját Lapis András szegedi művész készítette. Návay Tamás (1815-1879) a reformkorban Csanád megye országgyűlési követe, majd alispánja lett, 1848. május 2-ától főispánja.

 Lantos Gyöngyi csongrádi szobrász alkotta Dobsa Lajos szobrát. Dobsa Lajos (1824-1902) makói publicista, drámaíró, lapszerkesztő két ízben Makó országgyűlési küldötte volt.

Galamb József 1881-ben született Makón. Mérnöki diplomája megszerzése után kivándorolt Amerikába és a FORD műveknél lett mérnök. Döntő szerepe volt A FORD -T modell tervezésébe. Az autó világsiker lett.

A Főtér nyugati felét lezáró régi városháza (Széchenyi tér 6.) Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester tervei szerint 1854-59-ben épült. Korának romantikus stílusirányzata különösen jól érvényesül.berpalota.jpg

 A régi városházát keskeny utca választja el a Bérpalotától. (Széchenyi tér 8.) A városi Bérpalota 1927-ben épült neobarokk stílusban. A bérház a város legreprezentatívabb lakóháza.

Párkánya alatt van Európa második legnagyobb molnárfecske kolóniája.

 

A bérpalota mögött a Marczibányi téren található A Makói Termál-és Gyógyfürdő.

Kútját 1956-ban fúrták, akkori hőfoka 91 Celsius fok volt. Az országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogénkarbonátos hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A makói termálvizet az Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította.

A főtérről a Csanád vezér téren folytatjuk utunkat. Makón már csak ennek a térnek a neve emlékeztet az ősi megyére. Pedig Szent Gellért legendájában az Ajtonyt legyőző Csanád vezérnek Szent István meghagyta, hogy ő legyen annak a vármegyének ispánja, és azt minden időkig nevezzék Csanád vármegyének.

A tér zöld övezetében áll államalapító Szent István király monumentális lovas szobra. Kiss Jenő és Győrfi Lajos alkotása.

gimnazium es lovas szobor.jpgA Csanád vezér téren tovább haladva a József Attila Gimnáziumhoz érünk.

A Gimnázium 1895-ben épült. A gimnázium tanulója volt három évig József Attila, itt tanított Juhász Gyula költő emlék tábla őrzi emléküket. A gimnázium melletti aszfaltba öntött József Attila utcatáblát szokatlan módon helyezték el. Az ifjú költő első verseskötetének, a Szépség koldusának borítóját ércbe öntve a járda aszfaltjába építették be. A gimnázium előtti téren helyezték el a második világháborús emlékművet. Főalakja, a keresztre támaszkodó katona. Az íves falon tüntették föl a második világháború makói hősi halottjainak és a polgári lakosság áldozatainak névsorát. Mögötte állították föl az 56-os forradalom emlékére a kopjafákat.

Püspöki rezidenciát és kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári lakás céljából.

A műemlék jellegű, klasszicista stílusú épületnek a kápolna a hangsúlyos része.

A szemközti kis utcában tovább haladva jutunk el az ortodox zsinagógához. Onnan vissza indulva visszaérkezünk a kiindulási pontunkhoz.

Telefon: 30/389-0613

 

 

Séta a református városrészben

 

hagymahaz.jpgUtunk a városközpontból a Posta és a Hunyadi utcán vezet Makó ősi városrészébe, a reformátusok lakta – régi nevén- Szentlőrincre. A posta utcát1924-ben nyitották. Itt épült föl négy évvel később a díszes oromzatú, neobarokk stílusú Posta-palota.

Baloldalon áll a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. (Posta u.4.) A kulturális élet központja. 390 ülőhellyel, színpaddal, a hozzá csatlakozó aulával, pódium- teremmel, kávéházzal.

Belül a magyar ősvallás kultikus helye, miként népmeséinkben és a pogány magyar néphitben az égig érő fa tartja az égboltot, úgy itt is az elágazó fabordákra nehezedik a terem boltozata.

Kívül már a keresztény kultúrkör templomaként jelenik meg, sőt egyenesen a makói református ótemplom szellemisége éled újjá fehér falaival, tornyával, egykori kerítésének négy bástyájával.

A Hagymaház aulájában állították föl Surányi Imre által készített Páger Antal Kossuth-díjas, makói születésű színművész portré szobrát.

A Hunyadi utcán jutunk el a református ótemplomhoz. ( Kálvin tér) Bejelentkezni: 62/211-495) A város újjátelepülése óta ez a terület volt a református városrész centruma.

A templom 1774-ben barokk stílusban épült. A templomot 1790-1927-ig téglakerítés vette körül, négy sarkán bástyával. A templom mellett (Kálvin u.7.) 1820-ban klasszicista stílusban épült, a műemlékként számon tartott református nagy iskola.. Mellette 1927-ben épült az egykori polgári fiúiskola.. Ma Kálvin téri iskola néven ismert.

 hagymaszobor.jpg

 

A Kálvin utcán a 43-as út felé haladva érünk el a Szegedi utcára. Egy kis zöld téren áll a karcsú zászlórúd. Nemzeti és városi ünnepeinken itt leng a nemzeti trikolór az Európa Unió vagy a Makó címerével ékesített piros-kék városi zászló. Mellette van a város szoboremblémája, a hagymaszobor, Sütő Ferenc alkotása. A főtér felé visszasétálva elhaladunk az egykori polgári leányiskola emeletes épülete előtt, ma Bartók Béla ének -zenei általános iskola. Az iskola előtt áll Varga Imre alkotta Bartók Béla szobor . Az alkotás eredetijét Párizsban állították föl. Visszasétálunk a Koronához.

Ha autóval érkezünk akkor a következő sétához szálljunk autóba és így induljunk tovább a

katolikus városrészbe.

 

 

 

Séta a katolikus városrészben

 

A főtérről a katolikusok lakta városrészbe a Szegedi utcán jutunk el. Ha bekanyarodunk az Árpád utcára, már az egykori katolikus városrészben vagyunk, amelyet Bujáknak neveztek.

Szt Istvan templom.jpgA Szent István téren áll az első szent királyunkról elnevezett plébánia templom.( megtekinthető: 62/211-116) A barokk stílusban épült templomot 1772-ben szentelték föl. A főoltárképet ( Szent István a koronát fölajánlja Máriának) Rafael modorban Emler, Beneventura bécsi művész festette 1854-ben.

A templomudvarban helyezték el Makó legrégibb – a helyiek által kőképnek nevezett- műemlék jellegű Szűz Mária szobrot. A teret északról az egykori katolikus polgári fiú iskola, a mai Szent István Egyházi Gimnázium és Általános Iskola zárja le. A neobarokk stílusú iskola 1927-33-ban épült. Az Apaffy utcán jutunk el a Kálvária utcába, a katolikus temetőhöz. A kapun belépve az út tengelyében áll az 1829-ben, klasszicista stílusban épült, Szent Anna tiszteletére fölszentelt, műemléki jellegűnek minősített kápolna. (kinyitja a temető gondnok) A temetőből kijövet balra megyünk tovább a Kálvária utcán és megtaláljuk Makó ősi szakrális helyét a Kálvária dombot.. Ide jártak a török hódoltság idején a szegedi ferences barátok a katolikus hívek lelki gondozására.(Megnézhető: 62/212-279)

Itt áll a város legrégebbi épülete, az 1734-ben barokk stílusban emelt műemlék jellegű kálvária kápolna.

Nyomtatás


Gasztronómia

A makói térség jellegzetes ízeire kíváncsi? Itt böngészhet a vendéglátóhelyek és éttermek között.


Szabadidő

Pihenje ki a hetet Makón, válasszon a térségben elérhető szabadidős tevékenységek közül!