Turisztikai és Közhasznú Adatbázis - Makó és térsége
Állandó programjaink Állandó programjaink

A makói hagymatermesztés története

A világhírű makói hagymatermelést a múzeum skanzenjében erre a célra épített kertészházban mutatjuk be.

Megismerhető a gömbölyded alakú, bronzvörös héjazatú, fehér húsú, csípős ízű, jól tárolható, magas beltartalmi értékű makói hagymafajta. A kiállítás visszaidézi az egykori hagymapiacot, bemutatja a sajátos makói hagymatermesztés munkamenetét és eszközeit.

Küzdelmes évszázadok - Makó története az újjátelepüléstől a rendszerváltásig 1699-1989

Makó címer

Az Alföld déli részén, a Maros mellett fekvő település első okleveles említése 1299-ből maradt fenn, Makófalva alakban. A 16-17. században mezővárossá fejlődő Makó a török kiűzése utáni újjátelepülésétől 1950-ig Csanád vármegye székhelye volt.

 

A 18. század elejétől kezdődően fokozatosan fejlődött a település. 1849 nyarán Makó rendezett tanácsú várossá alakult. Kossuth Lajos kormányzó 1849 júliusában kétszer utazott át a helységen.

 

A kiegyezés után Makó gyors növekedésnek indult. 1878-ban állandó híd épült a Maroson. 1883-ban Makó bekapcsolódott a vasúti forgalomba. 1888-ban a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert a makói hagyma.

 

A 19-20. század fordulójára kialakult a város modern főtere, új városháza, bankpaloták, szállodák, kereskedőházak épültek.Az I. világháború után közel egy évig idegen megszállás alatt szenvedtek az itt élők. A trianoni békediktátum határszéli településsé tette a várost. Az Erdélyből, Délvidékről menekülők egyik első állomása volt a Maros-parti település.

A pozsonyi magyar kamara telepítők levele: 1699. május 7.
A pozsonyi magyar kamara telepítők levele: 1699. május 7.

Apátfalvi szoba
Apátfalvi szoba

Kisnemesi szalon
Kisnemesi szalon

A folyosó színes üvegablaka
A folyosó színes üvegablaka

1920-1923 között a DMKE internátusban élt és a főgimnáziumban tanult József Attila. Első verseskötete a "Szépség koldusa" 1922 karácsonyán a makói barátok támogatásával jelent meg.
A II. világháború 1944 őszén érte el a várost.
Szeptember 26-án Makó a szovjetek birtokába került. 1950 tavaszán a tanácsrendszer bevezetésével megszüntették Csanád vármegyét, a város elvesztette megyeszékhely státuszát.
1956. október 26-án a lelkes gimnazisták tüntetése után a makói nép ledöntötte a szovjet emlékművet. A forradalmi Nemzeti Bizottságot november 21-én számolták fel.

Az 1960-as években lassú fejlődésnek indult a város. Az 1970-es tavaszi árvíz minden idők legnagyobb vízállását hozta a Maroson: május 20-án 624 cm-el tetőzött a folyó. A gátakon védekező sok ezer ember küzdelme nem volt hiábavaló, a kitelepített város végül megmenekült.

Makói piac
Makói piac

Az 1970-es években felgyorsult a városiasodás: átalakult a főtér, lakótelepek, ipari létesítmények, iskolák, intézmények épültek. Az iparszerű mezőgazdasági termelés kitűnő terméseredményeket hozott a makói termelőszövetkezetekben.

Az 1980-as évek közepétől felerősödtek a civil mozgalmak, majd megalakultak az új pártok helyi szervezetei, és 1990-ben a szabad választásokkal új korszak kezdődött az ország és a város életében.

Küzdelem a hadári buzgárnál
Küzdelem a hadári buzgárnál

A főtér az 1980-as években
A főtér az 1980-as években

Mária Terézia - Kossuth Lajos
Mária Terézia - Kossuth Lajos


Gasztronómia

A makói térség jellegzetes ízeire kíváncsi? Itt böngészhet a vendéglátóhelyek és éttermek között.


Szabadidő

Pihenje ki a hetet Makón, válasszon a térségben elérhető szabadidős tevékenységek közül!